Budapest

Az utóbbi évtizedekben a klímaváltozás globális jelenségként egyre nagyobb kihívások elé állítja a világ városait, és Budapest sem kivétel ez alól. A főváros lakói és infrastruktúrája is folyamatosan szembesül az éghajlatváltozás hatásaival, amelyeket az egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események, valamint a lassan, de biztosan növekvő átlaghőmérséklet jelent.

Hőhullámok és hőszigethatás

Budapest az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalta meg a hőhullámokat, amelyek nem csak az időjárási viszonyokat, hanem a lakók egészségét is jelentősen befolyásolják. A hőhullámok alatt a városban gyakran mérnek 35°C fölötti hőmérsékleteket, ami különösen veszélyes lehet az idősek, a gyermekek és a krónikus betegségekben szenvedők számára. A város hőszigethatása tovább súlyosbítja ezt a problémát, mivel a beton, aszfalt és más építőanyagok jobban elnyelik és visszasugározzák a hőt, mint a természetes felületek.

Csapadékmennyiség és áradások

A klímaváltozás hatására a csapadék eloszlása is egyre egyenlőtlenebbé válik. Budapesten egyre gyakoribbak a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadékot hozó viharok, amelyek áradásokat okozhatnak. Ezek az áradások nemcsak az ingatlanokat és a közlekedést veszélyeztetik, hanem komoly közegészségügyi problémákat is felvetnek, különösen a csatornarendszer túlterheltsége miatt.

Levegőminőség és szmog

A klímaváltozás másik jelentős hatása a levegőminőség romlása. A hosszabb, forró nyári időszakok kedveznek a szmog kialakulásának, ami súlyosan terheli a légzőszervi betegségben szenvedőket. A szmoghelyzetet tovább rontja a közlekedésből és az iparból származó szennyező anyagok jelenléte, amelyek koncentrációja a meleg időben fokozódik.

Zöldterületek és városi fauna

Budapest zöldterületei, parkjai és erdős részei kulcsfontosságúak a városi mikroklíma szabályozásában. A klímaváltozás azonban ezen területeket is fenyegeti. A szélsőséges időjárás, a hosszabb aszályos időszakok és a heves esőzések mind negatívan hatnak a növényzetre, ami a biodiverzitás csökkenéséhez és a városi fauna élőhelyeinek beszűküléséhez vezethet.

Fenntartható városfejlesztés

A fent említett problémák kezelése érdekében Budapest városvezetése számos fenntartható városfejlesztési projektet indított el. Ezek közé tartozik a zöld infrastruktúra fejlesztése, mint például a városi parkok és fasorok telepítése, valamint a fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, mint a kerékpárutak és a tömegközlekedés fejlesztése. Emellett fontos szerepet kap a lakosság oktatása és bevonása a környezetvédelembe, hiszen a közös erőfeszítések nélkülözhetetlenek a hatékony alkalmazkodáshoz.

Összefoglalás

A klímaváltozás komoly kihívások elé állítja Budapestet, azonban a megfelelő intézkedésekkel és a közösség összefogásával a város képes lehet alkalmazkodni és fenntarthatóbbá válni. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ehhez való alkalmazkodás érdekében folyamatos erőfeszítésekre és innovatív megoldásokra van szükség, hogy Budapest továbbra is élhető és biztonságos város maradjon minden lakója számára.

Kapcsolódó tartalmak:

• A budapesti természetvédelem
• Mi is az a méhlegelő Budapesten?
• A klímaváltozás hatása Pécs és Baranya vármegyére

A kiköltözés folyamata megállíthatatlannak tűnik

1990-ben Budapest lakossága körülbelül 2,016,681 fő volt​ (CityPopulation)​​​. Ez az adat a magyar Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási eredményeiből származik, amelyek hivatalosan is rögzítik a város népességét ebben az időszakban.

Budapest lakossága 2024-ben körülbelül 1,780,000 főre tehető​ (World Population Review)​​ (Population Stat)​. Ez az adat az egész városi területre vonatkozik, amely tartalmazza Budapest teljes lakosságát, beleértve az agglomerációs övezeteket is.

A Budapestről az agglomerációba költözés folyamata több okból is hosszabb ideig eltarthat. Íme néhány fő tényező, amely befolyásolja ezt a folyamatot, lassítja illetve gyorsítja azt.

A legfontosabb mozgást befolyásoló tényezők

1. Ingatlanpiaci kereslet és kínálat:
   • Az agglomerációban található ingatlanok iránti kereslet gyakran meghaladja a kínálatot, ami árnövekedéshez vezethet. Ez a jelenség lassíthatja a költözést, mivel nehezebb megfelelő áron megfelelő ingatlant találni. Budapest belvárosában a lakások jelentős részben elöregedettek, korszerűtlenek.
2. Infrastrukturális fejlesztések:
   • Az agglomerációs területek infrastrukturális fejlesztései, mint például az utak, közlekedési hálózatok, közművek kiépítése és karbantartása időigényes lehet. Ezek a fejlesztések elengedhetetlenek a kényelmes és fenntartható lakhatás biztosításához.
3. Közlekedési lehetőségek:
   • Az agglomerációba történő napi ingázás megkönnyítése érdekében a közlekedési lehetőségek bővítése és fejlesztése szükséges, beleértve az autópályákat, tömegközlekedési vonalakat és parkolóhelyeket. Az ilyen fejlesztések időt vesznek igénybe, és amíg nem valósulnak meg teljes mértékben, a költözés kevésbé vonzó lehet.
4. Szolgáltatások és intézmények:
   • Az újonnan beköltöző lakók számára fontosak az olyan szolgáltatások és intézmények, mint az iskolák, óvodák, egészségügyi létesítmények és bevásárlási lehetőségek. Ezek kiépítése és fejlesztése szintén időt igényel.
5. Bürokratikus folyamatok:
   • Az ingatlanvásárlással és költözéssel kapcsolatos bürokratikus folyamatok, mint például a hitelügyintézés, tulajdonjog átírása és engedélyek beszerzése, sok időt vehetnek igénybe.
6. Munkalehetőségek:
   • Az agglomerációba költözés döntését befolyásolhatja a munkahelyek elérhetősége és a munkahelyre történő ingázás lehetőségei. Ha a munkahelyek koncentrációja Budapesten nagyobb, az emberek kevésbé hajlandók távolabb költözni.
7. Szociális és kulturális kötődések:
   • Az emberek sokszor kötődnek a meglévő szociális hálójukhoz és kulturális környezetükhöz. A családi, baráti kapcsolatok, valamint a megszokott közösségi élet és szórakozási lehetőségek elhagyása nehéz döntés lehet.

Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a Budapestről az agglomerációba való költözés folyamata időigényes és összetett legyen. Ámbár megállíthatatlan a számok szerint.

Gazos Budapest vagy méhlegelő szigetek?

Választások idején mindenki mindent megragad a politikai szférában, hogy előnyt szerezzen. A mindent megragadó most Szentkirályi Alexandra volt, aki fűkaszát ragadott és „gaztalanításba” fogott. Ezzel akarta jelezni, hogy Budapest jelenlegi „gaz” vezetése alkalmatlan a „gazos” város vezetésére.

Csakhogy a főpolgármester szerint kihívója méhlegelőt semmisített meg, vagyis nagy igyekezetében kárt okozott.
E felületen most nem a politikai szál kibogozására vállalkozunk, hanem annak nézünk utána, mi is az a méhlegelő.

Amit a méhlegelőről tudni érdemes

A méhlegelő egy olyan mesterségesen kialakított terület, ahol a fellelhető növények sok nektárt és virágport termelnek. Ez ideális mennyiségű táplálékforrást biztosít a méhek és más beporzó rovarok, például a poszméhek, a lepkék és a pillangók számára. A méhlegelők fontos szerepet játszanak a természetben, mivel ezeken a területeken a viráglátogató rovarok végzik a vadon termő és a kultúrnövények beporzását. Ezen beporzók munkája elengedhetetlen az élelmiszer termelésünk szempontjából is, hiszen a növények szaporodásához szükség van rájuk.

A méhlegelőket három típusba sorolhatjuk:

1. Egyéves méhlegelők: Javarészt egynyári lóherékből, vadvirágokból és dísznövényekből állnak. Ezek azonban csak egy takarmányozási szezonon keresztül virágoznak, így minden évben újra kell őket vetni.
2. Többéves méhlegelők: Több éven át újra meg újra kivirágzó növényekkel, fásszárúkkal és bokrokkal rendelkeznek. Ezek a legelők több tervezést és több kerti munkát igényelnek, de sokkal kiszámíthatóbbak virágzás tekintetében, mint az egynyári növényekkel beültetett területek.
3. Állandóan termő méhlegelők: Virágzó fákkal, bokrokkal, cserjékkel és fásszárú, vagy áttelelő évelőkkel rendelkeznek. Ezek a telepítések több mint 30 évig is nagy haszonnal, stabilan “működhetnek” méhlegelőként.

A méhlegelők létrehozása tehát többféleképpen történhet, attól függően, hogy a cél egy egyéves, többéves vagy épp egy állandó termőterület kialakítása. Fontos, hogy minél több teret kapjon a valós természet a települések határain belül, és a méhlegelők ebben is segítenek.

Budapest és a méhlegelők

Budapesten a Vadvirágos Budapest program keretében 28 méhlegelőt alakítottak ki egy évvel ezelőtt. Ezek az egy-egy hektárnyi területek idén néggyel nőttek, így jelenleg összesen 32 vadvirágos folt található a városban. A méhlegelők olyan nem bolygatott zöld felületek, amelyek a beporzó rovarok, például a méhek és más nektárevő rovarok számára ideális táplálékforrást biztosítanak. A Városháza csapata a Nyugat-Európában már évek óta sikeresen működő hasonló projektekből inspirálódott, és indította el a Vadvirágos Budapest nevű programot 2021-ben. A méhlegelők létrehozása nemcsak a városi biodiverzitást növeli, hanem a beporzók menedékei is egyre inkább a nagyvárosok zöldfelületei lesznek.

Ha te is szeretnél méhlegelőt kialakítani, akkor akár az erkélyeden is minimális energiaráfordítással megteheted. Olyan virágkeveréket érdemes választani, amely jó mézelőféléket tartalmaz. Az ilyen területeket évente legfeljebb kétszer ajánlott lekaszálni, az első magszórás utáni időszakban és az ősz beállta előtt. A kaszálékot érdemes a helyszínen hagyni, mivel ez táplálja a talajt. Remélhetőleg a budapesti méhlegelők továbbra is sikeresen hozzájárulnak a városi biodiverzitáshoz és a beporzók védelméhez! 😊

Ebadta marketing

Nyár, kirándulások, marketing.
A marketingben jókat lehet „domborítani” a település nevekkel. Százhalombattán, ahol fotóztam ezt a képet, mindjárt láthatunk is erre egy kitűnő példát.
A várost a helyben lakók és a környéken élők csak röviden Battának nevezik. Így aztán pompás telitalálat lehet számukra az Ebatta kocsma név.

Persze ez a műintézmény nem egyszerű kricsmi, hanem egyenesen „kultúr kocsma”, legalábbis a felirat szerint!
Állítólag az itt fellépő együttes igen zamatos zenét játszik, például a Led Zeppelintől, így kénytelen vagyok elfogadni a kulturális italbolt megnevezést.
(Hasonlóan játékos, bár talán nem ennyire szerencsés megoldást Abaligeten is láthatunk: Zabaliget!)

Százhalombatta

Maga a város, Százhalombatta, több arcát is megmutatja a látogatónak. A modern belváros a történelmi utalásokkal (Szent István szobor; Makovecz templom) egy iparváros felvállalt építészeti szerepéről gondolkoztat el; peremén szépen karbantartott panelok sorakoznak; északra kertes házak, dél-keletre pedig, a Dunához simulva nyaralók s szintén kertes családi házak.
Persze a Duna számos szórakozást is nyújt, s itt, a parton, a hajó kikötő melletti büfé mutat be egy bravúros marketing fogást, hogyan is ajánlhatunk valami meglepőt a forgalom végletekig való felfuttatásának szándékával:

Nem gyönge ajánlat ez, lássuk csak be! Étlen-szomjan aligha juthat messzire az országban csatangoló turista!
Márpedig mi indulunk tovább – hogy felfedezzünk egy újabb marketing fogást, amelyben egy másik város nevét használják fel reklám-marketing hevületből kifolyólag 🙂

Budapest, mint Las Vegas

Las Vegas Casino…Ismerünk olyan városokat is, ahol a nép nyelvén forog egy „Rio De Janeiro” nevű városrész is, utalva a közbiztonsági viszonyokra.
Pécsett létezett (vagy még létezik is?) Kuba presszó.

Régebben nagy divat volt a „testvérvárosokról” elnevezni városrészeket vagy legalább egy teret. Ilyen például a Terracina-tér a mecsekaljai városban.
De most maradjunk kicsit Budapesten, vagyis akarom mondani Las Vegasban. A lehető legbelvárosibb környezetben, ahol József Attila verssorait (Hazám) löki elénk a valóság marketingese:

„…nagy, álmos dzsungel volt a lelkem
s háltak az uccán. Rám csapott,
amiből eszméltem, nyelvem
származik s táplálkozni fog,

a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor

munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.”

Hát kellett nekem visszajönnöm a Városba?
Török Ádám és a MINI:

Kapcsolódó írás:

• Tölt, ürít – kétütemű marketing
• Online és digitális marketing, keresőmarketing ügynökség
• A marketing csúcsai – útmutató a sikeres online promócióhoz
• Budapest boltok, áruk, szolgáltatások tükrében

Régi jegyzetfüzetemben találom blogger vendégem, Morvax online levelét, fotókkal. A keltezése 2007.
Nagyon szép, Budapest kulturális arculatát reprezentáló beszámoló. Íme:

A Zsidó Múzeum és Levéltárban október 30-án kiállítás nyílt Féner Tamás fotóiból. A 140 fotót tartalmazó tárlat 2008 január hatodikáig látogatható.

Féner 174 cm magas, szürke szemű, beszéde hadaró – írják róla. Hamarosan, e hónap 17-én hatvankilenc lesz.
A Madách Gimnáziumban érettségizett 1957-ben s ugyanekkor ott volt a KISZ alapításánál.

Aki semmiből nem akart kimaradni

„Történjen valami és ne nélkülem”-vallotta 98-as interjújában. Ha pályáján végignézünk, nem is maradt ki semmiből.
Milyen is legyen egy jó fotós, ha nem kíváncsi, ha nem olyan, akinek az épp ottlevés a legfontosabb. Féner Tamás az idei Prima Primissima-díj jelöltje, s mellesleg a tanárom.
Fotóriportereket tanít, hiszen szakmája az újságíróskodás is.

E tárlatán látható legrégebbi fotói 1979-ben készültek, a legújabbak a közelmúltban.
A kiállítás bensőségességét Féner utánozhatatlan kis korrajzai kísérik, melyeket a művész hangulati aláfestésként mellékelt a fotókhoz.
Ezek apró kis novella-remekek, mind az utánozhatatlan féneri irónia jegyében.

A művész, aki nincs meghatódva önnön nagyságától, pusztán ellesi és rögzíti az élet fontos és fontatlan perceit.
Pedig utóbbiak nincsenek is, megörökíteni, megőrizni a pusztuló pillanatokat, a rítusokat, a hagyományokat, a koszlott múlt itt ragadt maradványait, – ez a féneri tudomány titka.
Munkáiban a szépség az igazság, s nem a mívesség.

A tárlatot a Kossuth-díjas Sándor Iván nyitotta meg

aki szerint a fotókon évtizedekkel ezelőtti események rejtőznek. Visszatérünk a múltba, a budapesti gettó területére, ahol a művész gyermekként élte át (és túl) a vészkorszakot.
A tárlat második szekciójában azok a 2000 előtt készült fotók kaptak helyet, amelyek a rendszerváltás utáni Budapestet, az elidegenedést, a kiüresedést, a bezáródást mutatják meg – mondja a művész.

S végül az 1984-es album képei a zsidóközösségek mindennapjait örökítik meg. Bensőségesség, olykor úgy érzi az ember, illetlenség oda, épp oda bekukucskálni.
Ám az ember kiváncsi: születést látunk, körülmetélést, ünnepi készülődést, pászkasütést, s kiporciózott ételt a Széder-estére.
„Átformálja a fény státuszait, a megvilágítás tulajdonképpen eltakarás, a sötétben tartott felületek mélyén keresi a feltárandót, ehhez kiemelt funkciót nyer a fényt és árnyékot elválasztó törés” – mondja Sándor Iván.

És mit mond Féner?
Ezt mondja:

„A temető

A Dob és a Rumbach sarkán sapkaüzem volt. Abban a gettórendőrség. Karszalag, fekete svájci sapka, gumibot. Na, rendőrség. Mit nem vállal egy tányér levesért az ember. Az üzem galériáján ? ott aludtak, akik tudtak ? sok láda sapkajelvény. Leventejelvény és katonasapka-rózsa, vöröskeresztes jelvény és diákjelvény. Ha én egyszer olyat viselhetnék. Jó volt ott játszani. Azt hiszem, a gettó minden percére emlékszem. Főleg a halottakra, sok, rengeteg halottra. Nagyon hideg volt. A halottnénik és a halottbácsik. Fagyott arccal bámulnak felfele.

Az is, aki két gerenda közé szorult a gettónapok alatt lebombázott ház egyik emeletén. Még élt egy darabig, amikor kiomlott alóla az épület. Még kiabált egy darabig, mesélték a fiúk. Azután kívülről lelőtték. Halottak a Klauzál téren, a csarnokban. A Dob utca sarkán egy üzletben. Ahogy Jevgenyij Haldej fényképén. Yo lo vi. Így láttam. Goya. Teljesen véletlenül találkoztam a papával a Klauzál téren. Ott lakott.

Télacholt a munkaszolgálatból, és maga ment be a gettóba. Az átvert keretlegény bácsi napokig lakott nálunk, az előszobában. Várta a papát. De az nem jött. Egész nap az utcán. Sorbaállás vízért. Sorbaállás a leveselosztónál. Sorbaállás a lépcsőházban a leves és a celofános szójakolbász szétmérésénél. Halottak és az ázott malter szaga. Kocsikon, szánkókon tátott szájú néniket húztak a zsinagóga felé. Bár ott laktunk, nem nézhettük meg, mert közel volt a gettókapu.

Éjjel, minden éjjel felöltözve a pincében aludtunk. Csak a lépcsőnél volt egy gyertya. Sötét. A pincében a papazsidórendőr a család helyét a falra festett fehér négyszög alatt jelölte ki. Mindenkinek ő jelölte ki. Bombatalálatnál azt a négyszöget kellett az ott levő szerszámokkal áttörni a szomszéd pincéig. Tuti megoldás. Aztán jött az Illés Béla íróbácsi és szovjet főhadnagy. Egy tankkal áttörte a gettópalánkot a Kertész utcában, elrobogott a Fészekig és rendelt egy jó erős feketét, felírásra. Ő mesélte.”