Budapest ingatlanpiaca a hazai viszonylatban is különleges. A fővárosban élénk a forgalom, és nem csupán befektetési célból, hanem lakhatási szempontból is nagy az érdeklődés a lakások és házak iránt. Ebben a sűrűn lakott, folyamatosan megújuló környezetben egy dokumentum a kelendőség egyik kulcsa lett: az energetikai tanúsítvány, ismertebb nevén a „zöldkártya”. De vajon mennyire számít ez valós tényezőnek a Duna-parti metropoliszban, és miért kerüli el egyre kevesebb adásvétel ezt a papírt?
Miért lett kötelező a tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítvány egyrészt európai uniós jogharmonizáció eredménye, másrészt a fenntarthatósági célok elérését szolgálja. Lényegében azt mutatja meg, hogy egy épület mennyire energiatakarékos, azaz mennyi energiát fogyaszt fűtésre, hűtésre és melegvíz-előállításra. A besorolás egy skálán történik (pl. „AA++” a legjobb, „JJ” a legrosszabb), amely egyértelműen kommunikálja a vevő felé a várható rezsiköltségeket.
Jogszabályi háttere és az eladás-bérlés
Magyarországon a jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy adásvétel vagy egy évnél hosszabb bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészíttetése kötelező. Budapesten, ahol a bérleti piac rendkívül aktív, és a lakások gyakran cserélnek gazdát, ez a kötelezettség nap mint nap felmerül. A vevőnek vagy bérlőnek joga van megismerni ezt az adatot, ami a szerződéskötés egyik feltétele.
Budapest sajátos helyzete: A panel és a régi bérház
A fővárosi ingatlanállomány rendkívül heterogén. Jelentős a régi, polgári stílusú, vastag falú, de gyakran szigeteletlen tégla bérházak aránya a Belvárosban, amelyek energetikai szempontból kihívást jelentenek. Ezzel szemben állnak a korszerűsített, vagy eleve energiatakarékosnak épített, új építésű lakások. A legnagyobb dilemma a panelprogramban részt vett, utólagosan szigetelt panelházak és a felújítatlan társaik közötti különbség. Egy felújított panel tanúsítványa nagyságrendekkel jobb lehet, mint egy szigetelés nélküli, régi építésű lakásé.
Értéknövelő tényezőként is funkcionál
Ma már nem csupán jogi kötelezettség, hanem marketingeszköz is a tanúsítvány. Egy jó, mondjuk „BB” vagy „CC” besorolású lakás a hirdetésekben is kiemelt figyelmet kap, és magasabb árat is tud elérni, mivel a leendő tulajdonosok számára a hosszú távú rezsicsökkentés ígéretét hordozza. A befektetők is előnyben részesítik az energiatakarékos ingatlanokat, mivel azok stabilabb bérleti díj bevételt és alacsonyabb fenntartási kockázatot jelentenek.
Miért népszerű a szolgáltatás?
Budapesten a tanúsítvány elkészítésének szolgáltatása is kelendővé vált, mivel a forgalom nagy, a határidők szorosak, és a szakemberek gyorsaságot ígérnek. A felmérés során egy szakértő (pl. építész- vagy gépészmérnök) megvizsgálja az épület szerkezetét, a nyílászárókat, a fűtési rendszert és a szigetelést, majd kiállítja a tanúsítványt. A folyamat viszonylag gyors, de pontos dokumentációt igényel.
Fontos tanácsok eladóknak és vevőknek
Eladóként érdemes minél előbb elkészíttetni a tanúsítványt, hogy az ne okozzon késedelmet az adásvétel során, és a jobb besorolás kiemelhető legyen a hirdetésben. Vevőként pedig érdemes alaposan megnézni a besorolást. Egy rossz besorolású lakás alacsonyabb ára csábító lehet, de a hosszú távú rezsiköltségeket, vagy a későbbi felújítás (pl. szigetelés, nyílászárócsere) költségeit is bele kell kalkulálni.
A témában elolvasásra ajánlom:
- Energetikai tanúsítvány Budapest
- Kötelező energetikai tanúsítvány kell?
- Értsük meg az energetikai tanúsítvány szakszavait
